Szeretettel köszöntöm honlapomon!

Bécsben élő klinikai pszichológus vagyok és megközelítőleg tizenöt éve foglalkozom klinikai pszichológiával, elméleti tanulmányok, gyakorlati munka, kutatás vagy oktatás formájában. A legfontosabb, amit szakmai munkám és magánéleti tapasztalataim során megtanultam, hogy a továbbfejlődés mindig lehetséges. Hálás vagyok klienseimnek a bizalmukért, ha egy darabon elkísérhetem őket ezen az úton. A továbbiakban az általam alkalmazott módszerekről és az eddigi praxisomban leggyakrabban előforduló problémákról olvashat.

Ha úgy érzi, segíthetek Önnek, forduljon hozzám bátran.

A következő problémák esetén tudok segíteni:

  • Hangulatzavarok
  • Szorongásos zavarok
  • Alvászavarok
  • Evészavar
  • Társas beilleszkedés zavarai
  • Indulatkezelési zavarok
  • Személyiségzavarok
  • Kapcsolati problémák
  • Megterhelő életesemények feldolgozása
  • Önértékelési zavarok
  • Önismereti kérdések

Mi a klinikai pszichológia?

A klinikai pszichológus egyik legfőbb feladata, hogy segítsen a hozzá fordulóknak problémájuk megfogalmazásában. A klinikai pszichológussal folytatott beszélgetés segíthet többek között annak eldöntésében, hogy mennyiben reális és hasznos a külső körülmények megváltoztatására vagy éppen a probléma személyes értelmezésének megváltoztatására törekedni. Mindez teljesen más, mint egy baráti vagy családi beszélgetés. A pszichológus pártatlan, a kívülálló szemével látja a helyzetet, és ezáltal segít a hozzá fordulóknak is távolságot tartani a problémától. Elfogadja és nem akarja megváltoztatni a hozzá forduló kienseket. Ennek során új szempontok, új értelmezések merülhetnek fel, amelyek segíthetnek legyőzni, esetleg elviselni vagy éppen átértékelni a nehézségeket.

Fontos továbbá: a pszichológust titoktartás kötelezi.

Alkalmazott módszerek

A klinikai pszichológiai kezelés a kliens és a pszichológus együttműködése egy közösen egyeztetett cél (pl. a társas készségek fejlesztése, a szorongás legyőzése vagy a hangulat javítása) érdekében. A klinikai pszichológus több bizonytékokon alapuló terápiás módszerből merít.

Saját gyakorlatomban a következő módszereket alkalmazom:

  • pszichológiai tesztek
  • segítő beszélgetés
  • viselkedéstréning
  • kognitív tréning
  • relaxáció

Munkám során leginkább az alábbi terápiás irányzatok szemléletére támaszkodom:

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia több különböző terápiás módszert és technikát foglal magában, melyeknek célja, hogy önmagunkat és környezetünket reálisabban lássuk, illetve hogy megtanuljuk érzelmeink jobb szabályozását. Ez a terápiás irányzat a viselkedés, a gondolkodás, az érzelmi megélés, a társas interakciók és a testi reakciók megélésének optimálisabb irányba történő megváltoztatására törekszik. A terápiás folyamat legfőbb feladata olyan készségek kialakítása, amelyek hozzásegítenek, hogy problémáinkat célzottabban és kompetensebben kezeljük. A kognitív viselkedésterápia mindenki számára átlátható, jól követhető, strukturált folyamat, amelyben jelentős szerepet játszik a kliens aktív részvétele és felelősségvállalása.

Személyközpontú terápia

A személyközpontú terápia lényge a legjobban talán ezzel az ismert Carl Rogers-idézettel ragadható meg: „amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen valójában vagyok, azután tudok változni”. A rogersi szemlélet szerint a pszichés zavarok alapja az énképünk és az élettapasztalataink közötti össze nem illés. Ez azt jelenti, hogy ha az ember nem ismeri alaposan és nem látja reálisan önmagát, akkor nem kiegyensúlyozott, nem érzi magát jól a bőrében. Ez a labilitás szorongások, depresszió vagy más pszichés zavarok formájában is kifejezésre juthat. Egy empatikus terápiás kapcsolat azonban, amelyben az ember értékesnek érezheti magát, beindíthatja a velünk született fejlődési potenciált. E természetes fejlődési folyamat eredményeképpen növekedhet az ember önértékelése és képessé válhat egy gazdagabb, boldogabb, tünetmentes életre.

Dinamikus terápia

A dinamikus pszichoterápia a pszichoanalízis, illetve az abból kifejlődött modernebb irányzatok tudásanyagát felhasználva a személyiségfejlődés folyamatára és annak esetleges zavaraira koncentrál. A problémák, illetve tünetek enyhítését az azok hátterében rejlő konfliktusok felismerésével, illetve az aktuális helyzet vagy egy aktuális személyes kapcsolat mélyre ható feldolgozásával látja lehetségesnek.

Családterápia

A rendszerszemléletű terápia vagy családterápia két vagy több ember közötti kölcsönös kapcsolatokkal foglalkozik. Középpontjában nem kizárólag az egyén, hanem az egész rendszer áll, amelynek az egyén is része (kisebb közösség, mint a család, baráti kör, munkacsoport, stb.) A terápiás folyamat céja egyfelől annak feltárása, hogy a rendszeren belüli interakciók a rendszer egy-egy tagjánál milyen érzések, esetleg tünetek kialakulásához járulnak hozzá, másfelől a pedig annak megértése, hogy a rendszer egy-egy tagjának érzései vagy tünetei hogyan hatnak vissza a rendszer egészére. A rosszul működő rendszerbe történő hatékony beavatkozás a rendszer minden tagjára gyógyítóan hathat.

Relaxáció

A Schultz-féle autogén tréning:

Egymást, meghatározott sorrendben követő és fokozatosan elsajátítható gyakorlatsor a relaxált állapot elérésére. A gyakorlatok során ellazul az izomzat és kitágulnak a bőrfelszín hajszálerei. A személy megnyugvást és pozitív hangulati állapotot élhet át, amellyel a vegetatív funkciók (légzés, szívverés, emésztési funkciók) tudatos észlelése, a szorongás csökkenése és a teljesítőképesség növekedése is együttjárhat.

A Jacobson-féle progresszív relaxáció:

Az ellazulást ennél a gyakorlatnál az izmok szándékos megfeszítésének, majd ellazításának váltogatásával érjük el. Ez a módszer a félelmeinkkel, problémáinkkal való önálló megküzdésben is nagy segítséget nyújt.

Magamról

Születési hely: Szeged, Magyarország

Családi állapot: házas, két gyermek édesanyja

Szakmai tapasztalat:

2018- Donau-Universität, Krems, Department für Psychotherapie und Biopsychosoziale Gesundheit, kutatói és oktatói tevékenység

2018- klinikai pszichológiai és pszichoterápiás magánrendelés.

2018- Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien, Universitätsklinik für Psychiatrie und Psychotherapie, Tagesklinik, pszichoterápiás gyakorlat.

2014-2018 Bécsi Egyetem Alkalmazott Pszichológia Intézet, kutatói és oktatói tevékenység

2007-2014. Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék és Szakambulancia, pszichológus, majd klinikai szakpszichológus

2006-2007. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, pszichológus

2003-2006. Pszichiátriai Gondozó, Monor, pszichológus

2003. Családsegítő Központ, Siófok, pszichológus

Képzettség:

2017- Pszichoterapeuta képzés, módszerspecifikus fázis, viselkedésterápia (Österreichische Gesellschaft für Verhaltenstherapie, Bécs)

2017. Pszichoterapeuta képzés, propedeutikai (általános) fázis (Arbeitsgemeinschaft für Personenzentrierte Psychotherapie, Gesprächsführung und Supervision, Bécs)

2016. PhD fokozat, Semmelweis Egyetem, Budapest, egészségtudomány

2008. Klinikai szakpszichológus végzettség, Semmelweis Egyetem, Budapest (2015-ben az osztrák Egészségügyi Minisztérium elsimerte és bejegyezte a klinikai pszichológusok nyilvántartásába)

2003. Pszichológus diploma, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (2014-ben ezt a Bécsi Egyetem az osztrák pszichológus diplomával egyenértékűnek ismerte el)

Publikációk

Folyóiratcikkek:

Kocsis-Bogár, K., Mészáros, V., & Perczel-Forintos, D. (2018). Gender differences in the relationship of childhood trauma and the course of illness in schizophrenia. Comprehensive Psychiatry, 82, 84-88.

Pietschnig, J., Gittler, J., Stieger, S., Forster, M., Gadek, N., Gartus, A., Kocsis-Bogar, K., Kubicek, B., Lüftenegger, M., Olsen, J., Prem, R., Ruiz, N., Serfas, B. G., & Voracek, M. (2018). Indirect (implicit) and direct (explicit) self-esteem measures are unrelated: A meta-analysis of the Initial Preference Task. Plos One,13, e0202873

Kocsis-Bogár, K., Kotulla, S., Maier, S., Voracek, M., & Hennig-Fast, K. (2017). Cognitive correlates of different mentalizing abilities in individuals with high and low trait schizotypy: findings from an extreme-group design. Frontiers in Psychology, 8, 922. 

Kocsis-Bogár, K., Nemes, Zs., & Perczel, Forintos D. (2016). Factorial structure of the Hungarian version of Oxford-Liverpool Inventory of Feelings and Experiences and its applicability on the schizophrenia-schizotypy continuum. Personality and Individual Differences, 90, 130-136.

Kocsis-Bogár, K., & Perczel Forintos, D. (2014). The relevance of traumatic life events in schizophrenia spectrum disorders. Clinical Neuroscience, 67, 301-308.

Miklósi, M., Martos, T., Szabó, M., Kocsis-Bogár, K., & Perczel Forintos, D. (2014). Cognitive emotion regulation and stress: A multiple mediation approach. Translational Neuroscience, 5, 64-71.

Kocsis-Bogár, K., Miklósi, M., & Perczel Forintos, D. (2013). Impact of adverse life events on individuals with low and high schizotypy in a non-patient sample. Journal of Nervous and Mental Disease, 201, 208-215.

Kocsis-Bogár, K., Miklósi, M., & Perczel Forintos, D. (2012). Hungarian version of the Impact of Event Scale. Psychometric Evaluation. (Az Események Hatása Kérdőív magyar változatának pszichometriai vizsgálata.) Psychiatria Hungarica, 27, 245-254. 

Miklósi, M., Martos, T., Kocsis-Bogár, K., Perczel Forintos, D. (2011). Psychometric properties of the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire. (A Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív Magyar változatának pszichometriai jellemzői.) Psychiatria Hungarica, 26, 102-111.

Kocsis-Bogár, K., & Kiss, Zs. (2010). Unusual experiences, unusual logic. A cognitive perspective of hallucinations and delusions. (Különös élmények, különös logika: a hallucinációk és a téveszmék kognitív szemlélete.) Magyar Pszichológiai Szemle, 66, 169-183.

Konferencia előadások:

Kocsis-Bogár, K., Lipp. F., Scheingraber, J., Srownal, C. (2018). Subjective life dissatisfaction in disorganized schizotypy. Poster presentation. 19th Congress of European Psychiatric Association (EPA), Section of Epidemiology and Social Psychiatry, Vienna, Austria, 4-7th April 2018

Kocsis-Bogár, K., Bürger, L., & Hennig-Fast, K. (2017). Schizotypy and childhood trauma as suicidal risk factors in a non-clinical sample. Poster presentation. 6th European Conference on Schizophrenia Research, Berlin, Germany, 14-16th September 2017

Kocsis-Bogár, K., Oppenauer, G., Kotulla, S., & Hennig-Fast, K. (2016). Perception of media characters and social cognition in the schizotypy spectrum. Oral presentation. European Psychiatry Association (EPA) Section Meeting in Epidemiology and Social Psychiatry, Gothenburg, Sweden, 30th November-3rd December 2016

Kocsis-Bogár, K. & Perczel Forintos, D. (2014). Traumatic life events behind psychotic symptoms: results of an empirical study. Oral presentation. (Megrázó életesemények a pszichotikus tünetek hátterében: egy empirikus kutatás eredményei) In: Corpus sanum in mente sana. 8th National Congress of the Hungarian Psychiatric Society, Budapest, Hungary, 22-25th January 2014

Kocsis-Bogár, K., Miklósi, M., & Perczel-Forintos, D. (2013). Adverse life events, intrusions and psychometric schizotypy in a healthy sample. Oral presentation. (A kedvezőtlen életesemények, a szkizotípia vonás és az emlékbetörések összefüggései egészséges mintában.) In: A határtalan elme korlátai. 18th Annual Conference of the Hungarian Psychiatric Society. Győr, Hungary, 23-26th. January 2013

Kocsis-Bogár, K., Perczel-Forintos, D., & Miklósi, M. (2012). Traumatic life events and suicidality in people with schizophrenia. Oral presentation. (Traumatikus életesemények és az öngyilkos magatartás összefüggései szkizofréniával élőknél). Semmelweis University PhD Scientific Days, Budapest, Hungary, 12-13. April 2012

Kocsis-Bogár, K., & Perczel Forintos, D. (2012). Impact of traumatic life events and suicide risk in people with schizophrenia. Poster presentation. 42nd Congress of European Association for Behavioural and Cognitive Therapies (EABCT), Geneva, 29th August – 1st September 2012.

Egyéb publikációk:

Kocsis-Bogár, K. (2010). Magical connection with the objects: a behavioural diagnostic report of a patient with obsessive-compulsive disorder. (Mágikus kapcsolat a tárgyakkal: egy kényszerbeteg nő esetének leírása) In: Perczel-Forintos, D. (ed.) Higgyünk a szemünknek! Kognitív visekedésterápiás esettanulmányok. Budapest: ELTE Eötvös Edition, 2010, 77-90.


Kapcsolat

RENDELŐ:

1140 Wien Serravagasse 6/2

Rendelési idő: szerdán és csütörtökön megbeszélés szerint.

IDŐPONTEGYEZTETÉS:

TEL: +43 660 4846455 

e-mail: psychologiekocsis@gmail.com

Első találkozáskor a probléma feltérképezése történik. Ez az alkalom ingyenes.