Bécsben élő klinikai pszichológus és pszichoterapeuta vagyok. Megközelítőleg tizenöt éve foglalkozom klinikai pszichológiával, elméleti tanulmányok, gyakorlati munka, kutatás vagy oktatás formájában. A legfontosabb, amit szakmai munkám és magánéleti tapasztalataim során megtanultam, hogy a továbbfejlődés mindig lehetséges. Hálás vagyok mindazok bizalmáért, akiket elkísérhetek ezen az úton. A továbbiakban az általam alkalmazott módszerekről és az eddigi praxisomban leggyakrabban előforduló problémákról olvashat.
Ha úgy érzi, segíthetek Önnek, forduljon hozzám bátran.
A klinikai pszichológus egyik legfőbb feladata, hogy segítsen a hozzá fordulóknak problémájuk megfogalmazásában. A klinikai pszichológussal folytatott beszélgetés segíthet többek között annak eldöntésében, hogy mennyiben reális és hasznos a külső körülmények megváltoztatására vagy éppen a probléma személyes értelmezésének megváltoztatására törekedni. Mindez teljesen más, mint egy baráti vagy családi beszélgetés. A pszichológus pártatlan, a kívülálló szemével látja a helyzetet, és ezáltal segít a hozzá fordulóknak is távolságot tartani a problémától. Elfogadja és nem akarja megváltoztatni a hozzá forduló kienseket. Ennek során új szempontok, új értelmezések merülhetnek fel, amelyek segíthetnek legyőzni, esetleg elviselni vagy éppen átértékelni a nehézségeket.
Fontos továbbá: a pszichológust titoktartás kötelezi.
A klinikai pszichológiai kezelés a kliens és a pszichológus együttműködése egy közösen egyeztetett cél (pl. a társas készségek fejlesztése, a szorongás legyőzése vagy a hangulat javítása) érdekében. A klinikai pszichológus több bizonytékokon alapuló terápiás módszerből merít.
A kognitív viselkedésterápia több különböző terápiás módszert és technikát foglal magában, melyeknek célja, hogy önmagunkat és környezetünket reálisabban lássuk, illetve hogy megtanuljuk érzelmeink jobb szabályozását. Ez a terápiás irányzat a viselkedés, a gondolkodás, az érzelmi megélés, a társas interakciók és a testi reakciók megélésének optimálisabb irányba történő megváltoztatására törekszik. A terápiás folyamat legfőbb feladata olyan készségek kialakítása, amelyek hozzásegítenek, hogy problémáinkat célzottabban és kompetensebben kezeljük. A kognitív viselkedésterápia mindenki számára átlátható, jól követhető, strukturált folyamat, amelyben jelentős szerepet játszik a kliens aktív részvétele és felelősségvállalása.
A személyközpontú terápia lényge a legjobban talán ezzel az ismert Carl Rogers-idézettel ragadható meg: „amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen valójában vagyok, azután tudok változni”. A rogersi szemlélet szerint a pszichés zavarok alapja az énképünk és az élettapasztalataink közötti össze nem illés. Ez azt jelenti, hogy ha az ember nem ismeri alaposan és nem látja reálisan önmagát, akkor nem kiegyensúlyozott, nem érzi magát jól a bőrében. Ez a labilitás szorongások, depresszió vagy más pszichés zavarok formájában is kifejezésre juthat. Egy empatikus terápiás kapcsolat azonban, amelyben az ember értékesnek érezheti magát, beindíthatja a velünk született fejlődési potenciált. E természetes fejlődési folyamat eredményeképpen növekedhet az ember önértékelése és képessé válhat egy gazdagabb, boldogabb, tünetmentes életre.
A dinamikus pszichoterápia a pszichoanalízis, illetve az abból kifejlődött modernebb irányzatok tudásanyagát felhasználva a személyiségfejlődés folyamatára és annak esetleges zavaraira koncentrál. A problémák, illetve tünetek enyhítését az azok hátterében rejlő konfliktusok felismerésével, illetve az aktuális helyzet vagy egy aktuális személyes kapcsolat mélyre ható feldolgozásával látja lehetségesnek.
A rendszerszemléletű terápia vagy családterápia két vagy több ember közötti kölcsönös kapcsolatokkal foglalkozik. Középpontjában nem kizárólag az egyén, hanem az egész rendszer áll, amelynek az egyén is része (kisebb közösség, mint a család, baráti kör, munkacsoport, stb.) A terápiás folyamat céja egyfelől annak feltárása, hogy a rendszeren belüli interakciók a rendszer egy-egy tagjánál milyen érzések, esetleg tünetek kialakulásához járulnak hozzá, másfelől a pedig annak megértése, hogy a rendszer egy-egy tagjának érzései vagy tünetei hogyan hatnak vissza a rendszer egészére. A rosszul működő rendszerbe történő hatékony beavatkozás a rendszer minden tagjára gyógyítóan hathat.
Egymást, meghatározott sorrendben követő és fokozatosan elsajátítható gyakorlatsor a relaxált állapot elérésére. A gyakorlatok során ellazul az izomzat és kitágulnak a bőrfelszín hajszálerei. A személy megnyugvást és pozitív hangulati állapotot élhet át, amellyel a vegetatív funkciók (légzés, szívverés, emésztési funkciók) tudatos észlelése, a szorongás csökkenése és a teljesítőképesség növekedése is együttjárhat.
Az ellazulást ennél a gyakorlatnál az izmok szándékos megfeszítésének, majd ellazításának váltogatásával érjük el. Ez a módszer a félelmeinkkel, problémáinkkal való önálló megküzdésben is nagy segítséget nyújt.
Születési hely: Szeged, Magyarország
Családi állapot: házas, két gyermek édesanyja
2019- Bécsi Orvostudományi Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 6B osztály. Pszichológus és kutatói tevékenység.
2018-2019 Donau-Universität, Krems, Department für Psychotherapie und Biopsychosoziale Gesundheit, kutatói és oktatói tevékenység
2018- klinikai pszichológiai és pszichoterápiás magánrendelés.
2018- Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien, Universitätsklinik für Psychiatrie und Psychotherapie, Tagesklinik, pszichoterápiás gyakorlat.
2014-2018 Bécsi Egyetem Alkalmazott Pszichológia Intézet, kutatói és oktatói tevékenység
2007-2014. Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék és Szakambulancia, pszichológus, majd klinikai szakpszichológus
2006-2007. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, pszichológus
2003-2006. Pszichiátriai Gondozó, Monor, pszichológus
2003. Családsegítő Központ, Siófok, pszichológus
2022 Pszichoterapeuta, kognitív viselkedésterápia (Österreichische Gesellschaft für Verhaltenstherapie, Bécs)
2017. Pszichoterapeuta képzés, propedeutikai (általános) fázis (Arbeitsgemeinschaft für Personenzentrierte Psychotherapie, Gesprächsführung und Supervision, Bécs)
2016. PhD fokozat, Semmelweis Egyetem, Budapest, egészségtudomány
2008. Klinikai szakpszichológus végzettség, Semmelweis Egyetem, Budapest (2015-ben az osztrák Egészségügyi Minisztérium elsimerte és bejegyezte a klinikai pszichológusok nyilvántartásába)
2003. Pszichológus diploma, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (2014-ben ezt a Bécsi Egyetem az osztrák pszichológus diplomával egyenértékűnek ismerte el)
Kocsis-Bogár, K., Mészáros, V., & Perczel-Forintos, D. (2018). Gender differences in the relationship of childhood trauma and the course of illness in schizophrenia. Comprehensive Psychiatry, 82, 84-88.
Pietschnig, J., Gittler,
J., Stieger, S., Forster, M., Gadek, N., Gartus, A., Kocsis-Bogar, K., Kubicek, B., Lüftenegger, M., Olsen, J., Prem,
R., Ruiz, N., Serfas, B. G., & Voracek, M. (2018). Indirect
(implicit) and direct (explicit) self-esteem measures are unrelated: A
meta-analysis of the Initial Preference Task. Plos One,13, e0202873
Kocsis-Bogár,
K., Kotulla, S., Maier, S., Voracek, M., &
Hennig-Fast, K. (2017). Cognitive correlates of different mentalizing abilities
in individuals with high and low trait schizotypy: findings from an
extreme-group design. Frontiers in Psychology, 8, 922.
Kocsis-Bogár,
K., Nemes, Zs., & Perczel, Forintos D. (2016).
Factorial structure of the Hungarian version of Oxford-Liverpool Inventory of
Feelings and Experiences and its applicability on the schizophrenia-schizotypy
continuum. Personality and Individual Differences, 90, 130-136.
Kocsis-Bogár, K., & Perczel Forintos, D. (2014). The relevance of
traumatic life events in schizophrenia spectrum disorders. Clinical
Neuroscience, 67, 301-308.
Miklósi, M., Martos, T.,
Szabó, M., Kocsis-Bogár, K., &
Perczel Forintos, D. (2014). Cognitive emotion regulation and stress: A
multiple mediation approach. Translational Neuroscience, 5, 64-71.
Kocsis-Bogár,
K., Miklósi, M., & Perczel Forintos, D. (2013).
Impact of adverse life events on individuals with low and high schizotypy in a
non-patient sample. Journal of Nervous and Mental Disease, 201, 208-215.
Kocsis-Bogár, K., Miklósi, M., & Perczel Forintos, D. (2012). Hungarian version of the Impact of Event Scale. Psychometric Evaluation. (Az Események Hatása Kérdőív magyar változatának pszichometriai vizsgálata.) Psychiatria Hungarica, 27, 245-254.
Miklósi, M., Martos, T., Kocsis-Bogár, K., Perczel Forintos, D. (2011). Psychometric
properties of the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire. (A Kognitív
Érzelem-Reguláció Kérdőív Magyar változatának pszichometriai jellemzői.) Psychiatria Hungarica, 26, 102-111.
Kocsis-Bogár, K., & Kiss, Zs. (2010). Unusual
experiences, unusual logic. A cognitive perspective of hallucinations and
delusions. (Különös élmények, különös logika: a hallucinációk és a
téveszmék kognitív szemlélete.) Magyar Pszichológiai Szemle, 66, 169-183.
Kocsis-Bogár,
K., Lipp. F., Scheingraber, J., Srownal, C. (2018).
Subjective life dissatisfaction in disorganized schizotypy. Poster
presentation. 19th Congress of
European Psychiatric Association (EPA), Section of Epidemiology and Social
Psychiatry, Vienna, Austria, 4-7th April 2018
Kocsis-Bogár,
K., Bürger, L., & Hennig-Fast, K. (2017). Schizotypy
and childhood trauma as suicidal risk factors in a non-clinical sample. Poster
presentation. 6th European Conference on Schizophrenia Research,
Berlin, Germany, 14-16th September 2017
Kocsis-Bogár,
K., Oppenauer, G., Kotulla, S., & Hennig-Fast, K.
(2016). Perception of media characters and social cognition in the schizotypy
spectrum. Oral presentation. European Psychiatry Association (EPA) Section
Meeting in Epidemiology and Social Psychiatry, Gothenburg, Sweden, 30th
November-3rd December 2016
Kocsis-Bogár,
K. & Perczel Forintos, D. (2014). Traumatic life
events behind psychotic symptoms: results of an empirical study. Oral
presentation. (Megrázó életesemények a pszichotikus tünetek hátterében: egy empirikus
kutatás eredményei) In: Corpus sanum in mente sana. 8th National
Congress of the Hungarian Psychiatric Society, Budapest, Hungary, 22-25th
January 2014
Kocsis-Bogár,
K., Miklósi, M., & Perczel-Forintos, D. (2013).
Adverse life events, intrusions and psychometric schizotypy in a healthy
sample. Oral presentation. (A kedvezőtlen életesemények, a szkizotípia vonás és
az emlékbetörések összefüggései egészséges mintában.) In: A határtalan elme
korlátai. 18th Annual
Conference of the Hungarian Psychiatric Society. Győr, Hungary, 23-26th.
January 2013
Kocsis-Bogár,
K., Perczel-Forintos, D., & Miklósi, M. (2012). Traumatic
life events and suicidality in people with schizophrenia. Oral presentation.
(Traumatikus életesemények és az öngyilkos magatartás összefüggései
szkizofréniával élőknél). Semmelweis
University PhD Scientific Days, Budapest, Hungary, 12-13. April 2012
Kocsis-Bogár,
K., & Perczel Forintos, D. (2012). Impact of
traumatic life events and suicide risk in people with schizophrenia. Poster
presentation. 42nd Congress of
European Association for Behavioural and Cognitive Therapies (EABCT),
Geneva, 29th August – 1st September 2012.
Kocsis-Bogár, K. (2010). Magical
connection with the objects: a behavioural diagnostic report of a patient with
obsessive-compulsive disorder. (Mágikus kapcsolat a tárgyakkal: egy
kényszerbeteg nő esetének leírása) In: Perczel-Forintos, D. (ed.) Higgyünk a szemünknek! Kognitív
visekedésterápiás esettanulmányok. Budapest: ELTE Eötvös Edition, 2010,
77-90.
RENDELŐ:
1130 Wien Hietzinger Hauptstraße 36A/6
IDŐPONTEGYEZTETÉS:
TEL: +43 660 4846455
e-mail: psychologiekocsis@gmail.com